A cukorbeteg-diéta fortélyai

A cukorbetegség bármely típusában a kezelés alapja a diéta, azonban nehéz összeállítani olyan étrendet, amelynek zsír- és szénhidráttartalma megfelelő, és optimális mennyiségben tartalmazza a szükséges nyomelemeket. A cukorbetegek körében gyakran fordul elő nyomelemhiány.

Az élelmiszerek nyomelemtartalmának ismeretén alapuló, megfelelő diéta segít a nyomelemhiány és mellékhatásainak megelőzésében, megszüntetésében. Gyakran néhány apró trükkel és kis odafigyeléssel jelentősen javítani lehet az életminőségen, és számos szövődmény kialakulása megelőzhető.

Melyek azok a legfontosabb nyomelemek, amelyek szerepet játszanak a szénhidrát-anyagcserében, és hiányuk gyakran előfordul cukorbetegeknél?

A króm az emberi szervezet számára létfontosságú, nélkülözhetetlen a szénhidrát- és lipidanyagcseréhez. Számos adat utal a krómnak az inzulinérzékenység megőrzésében betöltött szerepére: krómpótlással, különösen túlsúlyos betegeknél, javítani lehetett ezen. A tartósan nagy mennyiségű szénhidrátbevitel fokozza a króm ürülését, és ez krómhiányhoz vezet. A cink az esszenciális nyomelemek közül emelkedik ki. Szerepet játszik a fehérjék, a nukleinsavak, a lipidek anyagcseréjében. Az immunrendszer csak megfelelő mennyiségű cink jelenlétében képes kifejteni védő hatását: hiányaesetén fogékonyabbak vagyunk a fertőzésekre, illetve a gyógyulás időszaka elhúzódhat. Az optimális sebgyógyulás is csak normális cinkfogyasztás mellett érhető el. A cukorbetegek fogékonyabbak a fertőző betegségekre és az elhúzódó sebgyógyulásra. A cinkhiány szexuális érdektelenséget, terhesség esetén születési rendellenességek kialakulását, mindkét nemnél az ízérzés zavarát, étvágytalanságot, a végtagok zsibbadását és ekcémás bőrgyulladást okozhat.

A cukrok, a zsírok és a fehérjék anyagcseréjében mindenütt megtalálhatók a mangántartalmú enzimek. Az inzulin termelődéséhez is szükség van jelenlétéhez, sőt a sejtek inzulinérzékenysége függ a szervezet mangánellátottságától. Mangán hiányában az immunválasz gyengül a fehérvérsejtek aktivitásának csökkenése miatt. Felnőttek részére a napi cinkbevitel minimálisan nőknél 12 mg (terhesség alatt 15 mg, szoptatás idején 19 mg), férfiaknál 15 mg. A króm és a mangán esetében még nincs pontosan meghatározva a minimális napi igény, de az amerikai tudományos akadémia szerint felnőtteknek naponta 2-5 mg mangán és 50-200 mikrogramm króm fogyasztása ajánlott.

A táplálékkal naponta elfogyasztott króm, cink és mangán mennyiségének számításához táblázatban foglaltuk össze néhány növényi eredetű élelmiszer 100 grammjának króm-, cink- és mangántartalmát. Amennyiben az elfogyasztott táplálék nem fedezi a minimális napi szükségletet, indokolt a nyomelemeket pótolni. A patikákban vásárolható termékek összetételében, minőségében lehetnek különbségek, azonban az Országos Gyógyszerészeti Intézet által erre a célra engedélyezett készítmények megfelelőek.

Dr. Bogye Gábor